„Imádkozzatok és szeressetek, mert ez az ember boldogsága a földön!”

„Lássátok, gyermekeim, a keresztény ember kincse nem a földön van, hanem az égben. Igen, legyen tehát a szívünk is ott, ahol a kincsünk.

Az ember legszebb feladata imádkozni és szeretni. Imádkozzatok és szeressetek, mert ez az ember boldogsága a földön!

Az ima nem más, mint egyesülés Istennel, úgy érzi, mintha balzsam volna benne, valami édesség, amely megrészegít, valami világosság, amely elvakít. Ebben a belső egyesülésben Isten és a lélek olyan, mint két egybeolvasztott viaszdarab: nem lehet őket elválasztani. Oly szép Istennek ez az egyesülése kicsiny teremtményével. Oly nagy kitüntetés, hogy föl sem foghatjuk.

Megérdemeltük volna, hogy ne tudjunk imádkozni, de Isten jóságában megengedte, hogy beszélhessünk vele. Imánk olyan, mint a tömjénfüst, amelyet nagy kedvteléssel fogad.

Gyermekeim, kicsiny a szívetek, de az ima kitágítja, és képessé teszi Isten szeretetére...Az ima a mennyország előíze; a paradicsomkertből maradt itt. Sosem hagy minket vigasztalás nélkül. Méz, amely leszáll a lélekbe, és mindent megédesít. A jól végzett imádságban eltűnik a szenvedés, mint a hó a napsütésben.

Részlet Monin abbé: Szól az arsi Szent, Vianney Szent János gondolatai és elmélkedései

Görögkatolikus szertartások Zalában

A soron következő szertartások 2020.10.17-én, szombaton lesznek az Alexandriai Szent Katalin templomban Zalaegerszeg-Zalabesenyőn.

16.00 Vecsernye

17.00 Szent Liturgia

„Akik hanyagságban és langyosságban élnek, talán az a benyomásuk, hogy sok kényelmetlenséget viselnek el”

A lélek munkája és a test fáradozásai együtt építik az igazi szellemi lélek-várat. Ezek a Szentlélek tevékenységét mutatják, akit te és minden más keresztény a szent keresztségben kapott ajándékul. A törvények elhanyagolása a szenvedélyek útján kivonta a tekintet látóköréből. A vezeklés, Isten kimondhatatlan irgalmasságával szorosan összekapcsolódva, ismét meg kell hogy mutassa a lelki szemnek. A szelemi lélek-vár felépítése nem fejeződhet be az építők fáradsága nélkül, hiszen írva van: “…a mennyek országa erőszakot szenved.” (Mt 11, 12). Ez az erőszak a test tartós önlegyőzése. Akik hanyagságban és langyosságban élnek, talán az a benyomásuk, hogy sok kényelmetlenséget viselnek el, de nem hoznak gyümölcsöt, mert önmaguk legmélyében nincsenek megragadva.

Tanú erre a szó: “Ha a művünket magunk előtt mégoly magasra magasztaljuk is, és hiányzik a szív töredelme, akkor hamisak maradunk és légvárakat építünk.” (Lépcsős Szent János).”

Részlet a Kis Filokáliából: Sinai Szent Gergely (1255 – 1346)

„Manapság még inkább, mint valaha, imádkoznunk kell a fényért”

Ne távoli tájakon keresd az Isten – nem ott van. Közel van hozzád. Veled van. Csak hagyd égve a lámpást, és mindig látni fogod. Figyelj és imádkozz. Égesd a lámpást, és látni fogod a szeretetét, és látni fogod, milyen édes az Úr, akit szeretsz.”

Manapság még inkább, mint valaha, imádkoznunk kell a fényért, hogy megismerjük Isten akaratát, a szeretetért, hogy elfogadjuk Isten akaratát, azért, hogy teljesíteni tudjuk Isten akaratát.

Imádkozz szeretetteljesen, mint a gyermek, kívánd őszintén, hogy tudj nagyon szeretni, és hogy szeresd a szeretetet, amelyet nem szeretnek.

Köszönjük meg Istennek irántunk való szeretetét, amely oly sokféleképpen és oly sok helyen mutatkozik meg.

Adja Isten, hogy valamennyien túllássunk önmagunkon.

Ahhoz, hogy az ima gyümölcsöző legyen, a szívből kell fakadnia, és képesnek kell lennie arra, hogy megérintse Isten szívét.”

Részlet Teréz anya: Minden az imával kezdődik, 92-94.o.

Így kell állandóan magunkban hordozni a töredelmet.

„Amikor Poimén abba egyszer Egyiptomba ment, látott egy asszonyt, aki egy sírnál ült és keservesen sírt. És azt mondta: „Ha ennek a világnak összes öröme el is jönne, nem csábítaná el ennek az asszonymak a lelkét a gyásztól. Így kell a szerzetesnek is állandóan magában hordoznia a töredelmet.

Ismét ő mondta: „Ha egy ember úgy tűnik, hogy hallgat, szíve azonban elitél másokat, akkor az ilyen ember szüntelenül beszél. De létezik egy másik is, aki reggeltől estig beszél, mégis megtartja a hallgatást, vagyis semmi haszontalant nem mond.”

Részlet A szent öregek könyvéből, 249.o.

„A lelki bőkezűség azok felé fordít, akik iránt bőkezűek voltunk”

A fukarság a szeretet pusztulását okozza, és elülteti a gyűlöletet a vagyonunk behajtója vagy eltulajdonítója iránt; a lelki bőkezűség pedig azok felé fodít, akik iránt bőkezűek voltunk; mindazonáltal az akaratlan bőkezűség ellenséges érzelmeket szül. A fukarság – az ördögtől származik, a bőkezűség – Istentől, aki a bőkezűség atyja. Az anyagi világ iránti megannyi vonzódás: ördögi; az anyagiak megvetése, lenézése, az irántuk érzett közömbösség Isten szeretetéért – Istentől ered.”

Részlet Kronstadti Szent János: Életem Krisztusban, 43.o.