„Ó, áldott Királynőnk, ki az emberi nem védpajzsa és minden hozzád folyamodó menedéke vagy! Tudom, irgalmas Asszonyunk, valóban tudom, hogy szörnyen vétkeztem, és megharagítottam a test szerint tőled született jóságos Istent. Ámde sok előttem az olyanok példája, kik már előbb fölharagították az ő jólelkűségét, mint a vámosok, a bűnös asszonyok és mások, kik mégis, bűnbánat és bűneik megvallása által megnyerték azok bocsánatát. Ezeket, kik megnyerték az ő irgalmasságát, ezeket állítom példa gyanánt bűnös lelkem szemei elé, és az Istennek általuk elért, valóban nagymérvű irgalmasságára tekintve én is, bár bűnös vagyok, bűnbánatot tartva, ó, irgalmas Királynőnk, kegyességedhez bátorkodom menekülni. Nyújtsd segélyül kezedet, eszközöld ki Fiadnál, Istenednél, súlyos bűneim bocsánatát! Hiszem és vallom, hogy az, kit szültél, a te Fiad, valóban Krisztus, az élő Istennek Fia, az élők és holtak bírája, ki mindenkinek tettei szerint megfizet. Hiszem és vallom, hogy te, valódi Istenszülő, az irgalmasság forrása, a siránkozók vigasztalása, az elveszettek megtalálása, valamint Fiad előtt hatalmas és állhatatos közbenjárónk vagy, ki fölöttébb szereted az emberi nemet és kezeddel vezérelsz a bűnbánat útján Mert nincs az emberek számára kívüled sem segély, sem védelem, irgalmas Asszonyunk. Benned bízván ugyanis senki meg nem szégyenült, és ki általad kérte az Istent, senki el nem hagyatott. Végtelen kegyességedre kérlek tehát, nyisd meg számomra irgalmasságod ajtaját, ki eltévelyedtem és a sötétség mélyébe estem! Ne vess meg, bárha beszennyeződtem! Ne űzz el, bárha bűnös vagyok! Ne hagyj el engem, gyarló embert, kit végveszélybe sodort a gonosz ellenség! Hanem kérleld meg a tőled született Istent, bocsássa meg nagy bűneimet és szabadítson ki bajaimból, hogy én is a bocsánatot nyert megigazultakkal együtt énekeljem és dicsőítsem a tőled született Isten végtelen kegyességét, s téged, mint az én mindenkori és megszégyenülhetetlen védelmemet, a mostani életben s a vég nélküli örökkévalóságban! Ámen. Dicsőséges Istenszülő, mindenkorszűz Mária, Krisztus Istenünknek anyja, fogadd el a mi imádságainkat, és mutasd be azokat Fiadnak, a mi Istenünknek, hogy világosítsa meg s éretted üdvözítse lelkünket!

Bizodalmam az Atyaisten, menedékem a Fiúisten, védelmezőm a Szentlélekisten Szentháromság, egy Istenünk, dicsőség néked!”

Forrás: Paraklisz.pdf (nyirgorkat.hu)

Az ördög erőtlen -részlet Athoszi Paisziosz Jerondasz tanításából

– Atya, az a gondolat gyötör, hogy az ördögnek óriási ereje van, különösen napjainkban.

– Az ördögnek nem ereje van, hanem dühe és gyűlölete. Mindenható ereje Isten szeretetének van. A sátán igyekszik magát mindenhatónak mutatni, de nem tudja jól eljátszani ezt a szerepet. Erősnek tűnik, de a valóságban teljesen erőtlen. Sok romboló terve dugába dől, még mielőtt elkezdhetné megvalósítani. Hát engedné-e a jó és szerető atya, hogy valamilyen csirkefogó terrorizálja a gyermekeit?

– Atya, pedig én félek az ördögtől.

– De hát miért félsz tőle? Az ördögnek semmi ereje sincs. Krisztus mindenható, az ördög pedig romlott. Hát nem viselsz keresztet? Az ördögi fegyvereknek nincs erejük. Krisztus saját Keresztjével fegyverzett fel bennünket. Az ellenségnek csak akkor van ereje, amikor mi letesszük a szellemi fegyvert. Volt olyan eset, amikor egy orthodox pap egy kis keresztet mutatott fel a varázslónak, amivel rettenetbe taszította a démont, akit a varázsló segítségül hívott.

– Miért fél ennyire a Kereszttől?

– Azért, mert amikor Krisztust megköpdösték, megverték és megütötték, akkor lerombolódott az ördög országa és hatalma. Milyen csodálatos módon győzött felette Krisztus! „Nádszálként roppant össze az ördög hatalma” – mondta egy Szent. Vagyis az ördög hatalma összeroppant, amikor Krisztus fejét elérte az utolsó ütés. Tehát az ördög elleni legjobb szellemi védekezési eszköz: a türelem, legjobb fegyver ellene pedig az alázat. Az ördög legyőzése a leggyógyítóbb balzsam, amelyet Krisztus ontott Keresztáldozata során. Krisztus Keresztre feszítése után az ördög olyan mint a kígyó, amelyet megfosztottak mérgétől, olyan, mint a fogatlan kutya. Az ördög megfosztatott mérgezőerejétől, a kutyáknak, vagyis a démonoknak, kiverték a fogait. Most fegyvertelenek, nekünk pedig van fegyverünk ellenük: a Kereszt. A démonok nem tudnak Isten teremtményei ellen semmit sem tenni, ha mi nem jogosítjuk fel őket erre. Csak handabandázni tudnak – hatalmuk nincs. (…)

– Atya, és hogy néz ki az ördög?

– Ha tudnád, hogy milyen „szépfiú”?! Mesében sincs ilyen, megrajzolni sem lehet, hogy milyen szép. Ha csak egyszer látnád!… Milyen bölcs, hogy Isten szeretete nem engedi, hogy az ember megláthassa az ördögöt! Ha meglátnánk, legtöbbünk meghalna a félelemtől. Gondold csak meg, ha az emberek látnák, hogyan tevékenykedik, ha látnák, milyen elégedett önmagával!… Igaz, lehet, hogy egyesek jót szórakoznának ezen. Az ilyen „mozifilmért” lehet, drága árat kellene fizetni, de még ezen ár ellenére sem könnyű ilyet meglátni. (…)

Forrás:https://adoc.tips/boldog-emlek-paisziosz-sztarec-bneinkkel-jogot-adunk-az-rdgn.html

A pillanat, amiben nincs isteni vigasztalás és nincs benső szárnyalás lelki örömmel.

„Lélek, ami meghatódik az anyagi világ szépségétől, azt mutatja, hogy a hiábavaló világ él benne, azért vonzódik a teremtéshez és nem a Teremtőhöz, az anyaghoz és nem az Istenhez. Nincs jelentősége, hogyha ez az anyag tiszta és nincs benne a bűn sara. A szív, amikor vonzódik a világi szépségekhez, melyek nem bűnösek, de attól hiábavalók, világi örömet érez abban a pillanatban, amiben nincs isteni vigasztalás, benső szárnyalás lelki örömmel. Mikor azonban szereti a lelki szépséget, megtelik és megszépül a lelke.

Ha ismerné az ember (és különösen a szerzetes), saját benső rútságát, nem hajhászna külső szépségeket. Belül ilyenkor a lelken annyi folt van, annyi piszok, mi pedig a ruhánkat nézzük? Kimossuk ruháinkat, ki is vasaljuk őket, és tiszták vagyunk, belül pedig… ne is kérdezd! Ezért ha valaki figyel a lelki tisztátalanságra, ami benne él, nem fog annyira törődni a ruháján lévő folttal, mert az ezerszer tisztább lelkénél. De ha az ember nincs tisztában lelki szemetével, hát akkor akkorátusan tisztogatja ruhájáról a legkisebb foltot is! Amire szükség van, az az, hogy minden figyelmét a lelki tisztaságra fordítsa, a belső szépségre, és ne a külsőre. Az elsőbbség legyen a lélek szépségéé, és ne a hiábavaló szépségeké, mert az Úr ezt mondta nekünk: „Az egész világ nem ér annyit, mint egy lélek” (Máté 16,26).”

Részlet Athoszi Jerondasz Paisziosz, Igék 1. kötet, Fájdalommal és szeretettel a mai emberért, 44.oldal

“Való igaz, hogy Isten hangja, mikor a szívhez közelít, oly erős, mint a zivatar, és oly hangos, mint a mennydörgés. Ám mielőtt a szívbe hatolna, lágy lesz, mint a könnyű szellő, mely alig kelt örvényt a levegőben. Visszariad a zajtól, és némán állja az örvénylést.” /Loyolai Szent Ignác/