Január 5. (kedd esti alkonyati zsolozsma változó részei)
A szent Theofánia (Vízkereszt) előünnepe. Szent Theopemptosz és Theóna vértanúk,valamint Szent Szinklétika anya emléke.
„Uram tehozzád…” után:
4. hang. Minta: Mint a vértanúk…
Himuszokban dicsérjük a bölcs Theónát és Theopemptoszt, * akik megszívlelték Krisztus tanítását, * minden bűnös bálványimádást megvetettek, * a szent és szentséges istentiszteletet pedig jámborul végezték, * az egy Úristent a hatalmaskodók színe előtt bátran megvallották, *’ és az égből koszorút nyertek.
A földi életet s az érzéki élvezetet * és a hervadó dicsőséget, * mint mulandót elhagytátok, jó hírnevűek! * Krisztushoz csatlakoztatok, * az ő ragyogó szépségének gyönyörűségétől lángra lobbantatok, * illatos rózsaként eléje kerültetek, *’ és Isten erejével az örök mennyország koszorúját elnyertétek.
E világtól elfordultatok, * és már túlvilágiaknak látszottatok, * az elsőszülöttek Egyházába kerültetek, * az Isten színe előtt álltok, * és az angyalokkal a szeplőtelen éneket zengitek, * a bálványozás istentelen eltévelyedését megszüntettétek, *’ a zsarnokok őrjöngését pedig vértanúkhoz illő lélekkel legyőztétek.
1. hang. Minta: A mennyei rendeknek…
A szentatyák dicsőségére valóban vágyva * az enyészhetetlen dicsőséget óhajtottad, * azért az élvezetektől elfordulván * testedet mindennemű sanyargatásnak adtad át, *“most pedig fáradalmaid jutalmát átvéve, *’ Krisztussal együtt uralkodsz.”
Ki Jóbot átengedte az őt kérő gonosz léleknek, * téged is tűzzel akart megtisztítani, mint az aranyat, * testedet átengedte a gonosz gyötrő erőszakosságának, * de te betegségeid állhatatos elviselésével megszégyenítetted a kísértőt, *’ és győzelmi koszorút nyertél.
Krisztusnak, a Vőlegénynek gyönyörű ékességét kívántad, * arra vágytál, hogy az ő menyasszonya legyél, * és a jövendő javakra tekintve, * az önmegtartóztatás fáradalmaival ékesítetted föl magadat, * ezért most az ő csarnokaiban *’ vele együtt uralkodsz.
Dicsőség…most és… 6. hang
Készülj elő, Jordán folyó, * itt van már Krisztus Isten, * hogy megkereszteltessék Jánostól, * és hogy istenségével a te vizeidben * összezúzza a kígyók láthatatlan fejét. * Vigadj, Jordán pusztája, * szökdeljetek örvendezéssel, hegyek, * megérkezett már az örök élet, * hogy visszahívja Ádámot. * Kiáltsd, ó kiáltó szava, * János Előhírnök: * Készítsétek az Úr útját, *’ tegyétek egyenesekké ösvényeit!
Előverses sztihirák:
6. hang
Föld és földiek, ujjongjatok és vigadjatok, * a boldogság vize megkeresztelkedik a folyóvízben, * a gonoszság áradatát elapasztja, *’ és isteni bocsánatot fakaszt!
Elővers: Láttak téged, Isten, a vizek, láttak téged a vizek, és féltek.
Jézus, a világosság megadója, * akinek nincs szüksége keresztelkedésre, * testben a Jordán vizére megy, * hogy megvilágosítsa a sötétségben levőket, *’ menjünk eléje hívő buzgósággal!
Elővers: Azért emlékezem meg rólad a Jordán földjéről és Hermon hegyéről.
Krisztus szolga alakját viselve * a Jordán vizére érkezik, * hogy a szolga megkeresztelje őt, * s megszabadítson az ősi bűn rabságából, *’ és megszenteljen és megvilágítson minket.
Dicsőség… most és…
Örvendj, Jordán pusztája, s virulj, mint a liliom, * mert fölhangzott benned a Kiáltó hangja: * Készítsétek az Úr útját, * mert azt, aki a hegyeket kimérte * és a völgyeket kiszabta, * ki mint Isten a mindenséget betölti, * szolgája megkereszteli. * Szegény életet kezd a gazdag ajándékot osztó. * Éva ezt hallotta: * Fájdalommal szülöd gyermekeidet. * A Szűz pedig most ezt hallja: * Üdvözlégy malaszttalteljes, * az Úr van teveled, *’ akinél van a nagy irgalom.
Tropár(ok):
4. hang
A te szent vértanúid, Uram, * az ő szenvedéseikért hervadhatatlan koszorúkat nyertek tőled, Istenünk, * mert a te erődet bírván, * kínzóikat megszégyenítették * és az ördögök tehetetlen vakmerőségeit megtörték. * Az ő imádságaik által *’ üdvözítsd, Jóságos, a mi lelkünket!
Dicsőség… most és… 4. hang. Minta: Elcsodálkozott…
Fölvitetvén Illés az egekbe, * Elizeus palástjának érintésére * visszafordult a Jordán folyó, * és kettéváltak a vizek. * A folyó száraz úttá lett néki, * valóban a keresztség jelképéül, * mellyel a jelen élet zajló folyamán átkelünk. *’ Krisztus megjelent a Jordánban, hogy megszentelje a vizeket.
Forrás: Hajdúdorogi Főegyházmegye (gorogkatolikus.hu)