Valódi közösség Istennel

„Most már belátod, hogy értelem, szem és fülek helyett a felfoghatatlan Lélekben részesednek, aki által látnak, hallanak és értenek? Ha elnyugszik ugyanis minden értelmi tevékenység, mivel látják az angyalokat és az angyalokhoz hasonló emberek Istent, ha nem a Lélek erejével? Ezért ez a látás számukra nem érzékelés, mert nem az érzékszervek által tapasztalnak, se nem gondolkodás, mert nem gondolatok vagy a gondolatok révén szerzett ismeret által történik, hanem minden értelmi tevékenység elnyugvásával találják meg azt. Tehát se nem képzelet, se nem gondolat szüleménye, nem is vélemény vagy következtetések valamiféle eredménye. Nem egyedül a tagadáson keresztül felfelé vezető út által éri el ezt az értelem, hiszen minden isteni parancsnak és minden szent törvénynek az a célja, hogy elérje a szív tisztaságát az Atyák tanítása szerint. Az imádság minden módja és minden fajtája addig tart, amíg meg nem születik a tiszta imádság, és minden értelem, amely alulról felfelé haladva Afelé törekszik, Aki meghaladja a mindenséget és független tőle, megáll, amikor már elhagyta az összes létezőt. Ezért nem igaz az, hogy az isteni parancsok után semmi más sincs, csak a szív tisztasága. De bizony van, mégpedig sok: az ígért javak evilági záloga és az eljövendő világ javai, amelyek a szív tisztasága által láthatók és élvezhetők. Ezért az imádság után is ott van még a kimondhatatlan látvány, a látványban való elragadtatás és a kifejezhetetlen titkok.”

Részlet Palamasz Szent Gergely: A szentül élő hészüchaszták védelmében című könyből (101-102.oldal) – nagyböjt II. vasárnapja utáni héten