Vasvári búcsú – 2023.08.12.
augusztus 1, 2023
A dicsőséges Szent Kereszt 6.
július 31, 2023
A dicsőséges Szent Kereszt körülhordozásának előünnepe július 31.
Az igaz életű Szent Evdokimosz emlékén és a Szent Keresztfa körülhordozásának az előünnepén.
A vasárnap esti alkonyati zsolozsmából
Uram tehozzád után…
„Üljön ma az egész emberi természet * örvendezéssel és vigadozva előünnepet, * mert a Szent Keresztfát fogják a hívek elé kitenni * ingyenes gyógyító eszközként, * mely megszabadít a betegségektől, *’ a szenvedélyektől és mindenféle bajtól.
Jertek, hívek, szemléljük a nagy csodát! * A Kereszt fája a forróságot megszünteti, * és lecsillapítja a kínokat, * elűz minden szorongató szenvedélyt. * Tartsuk meg tehát az előünnepét, *’ és örvendezzünk körülhordozásának!
Élők és holtak, készüljetek fel előre,* mert az élet fája érkezik, * mely megölte az alvilágot, * az emberiség őrzője, * a holtak feltámasztója, * hogy kimeríthetetlen kegyelmet nyújtson azoknak, *’ akik hittel hozzá járulnak.
Boldogságos véget éltél, Evdokimosz, * istenes erényeiddel nevednek megfelelően hírnevessé lettél, * a világ csábításai nem roppantottak össze, * a nap sugarainál fényesebben ragyogtál, *’ és megvilágosítottad a hívek nagy tömegét.
Magasztaljuk most Evdokimoszt, * a könyörületes és részvéttel teljes szívet, * a szeretet fáklyáját, * az árvák oltalmazóját, * a ruhátlanok és a szűkölködők betakaróját, * a szemérmetesség ékességét, *’ az Úr parancsainak betartóját!
Tiszta szívből kerested az Istent, * és megvetetted a világ minden gyönyörűségét, * istenszerető Evdokimosz, * szenvedéseid jutalmát valóban el is nyerted Istentől, *’ miként halálodkor nyilvánvalóvá lett.
Dicsőség… 2. hang
Minden igaznak emléke áldott. * A tiéd is velük együtt, Evdokimosz, Krisztus szolgája. * Fegyvered a kereszt volt, * legyőzhetetlen erőd az egyvalóságú Szentháromság hite. *’ Azért együtt vagy az angyalokkal, örök emlékű!
Most és…
Te vagy az én hatalmas oltalmam, * Krisztus három részből álló Keresztje! * Szentelj meg a te erőddel, * hogy híven és buzgósággal hódoljak előtted, *’ és dicsőítselek téged!
Előverses sztihirák:
8. hang
Téged, mint Uralkodót és Királyt, * az angyalok szüntelen énekelnek, * én pedig leborulván előtted, * mint a bűnbánó vámos, kiáltom: *’ Istenem, tisztíts meg és üdvözíts engem!
Halhatatlan lévén, én lelkem, * e földi élet hullámaiban ne merülj el, * hanem fohászkodva tekints föl a te Jótevődhöz, mondván: *’ Istenem, tisztíts meg és üdvözíts engem!
Urunknak vértanúi, * kik minden helyet megszenteltek * és minden betegséget meggyógyíttok, * most is kérünk titeket: * hogy imádkozzatok érettünk, *’ lelkünk az ellenség cselvetéseitől megmeneküljön!
Dicsőség… most és… 6. hang
Krisztus Keresztje, a keresztények reménye, * eltévedtek oktatója, * szélvész által hányatottak kikötője, * a harcokban győzelem, * mindenség ereje, * betegeknek orvosa, * halottak föltámadása, *’ könyörülj rajtunk!
Tropár(ok):
4. hang
Aki téged a földről a mennyekbe hívott, * holtod után is romlatlanul őrizte meg testedet, Szent Evdokimosz. * Mert józanságban és tisztes életben éltél, boldogságos, * be nem szennyezvén testedet. * Imádd azért bizalommal Krisztus Istent, *’ hogy üdvözítse a mi lelkünket!
Dicsőség… most és… 1. hang
Üdvözítsd, Uram, a te népedet, * és áldd meg a te örökségedet, * adj győzelmet ellenségei fölött hazánknak, *’ s kereszteddel őrizd meg a te népedet!”
A dicsőséges Szent Kereszt 5.
július 30, 2023
Az ördög kajánsága ellen a dicsőséges Szent Kereszt erejét kaptuk,
„Uram, fegyverül az ördög kajánsága ellen / a keresztet ajándékoztad nekünk, / melytől ő reszket és retteg, / nem lévén képes annak erejére tekinteni, / mert az a holtakat föltámasztja, / és a halált meghiúsítja; / azért hódolunk a te eltemettetésednek /’ és föltámadásodnak.”
Dicséreti sztihira, 8.hang. Pünkösd utáni 9. vasárnap utrenyéjéből
A dicsőséges Szent Kereszt 4.
július 24, 2023
A dicsőséges Szent Kereszt, mely nem bálvány!
135. zsoltár
1351(Alleluja!) Dicsőítsétek az Úr nevét, ti, az Úr szolgái, dicsérjétek és magasztaljátok őt, 2akik az Úr házában álltok, Isten házának csarnokaiban. 3Áldjátok az Urat, mert jó, magasztaljátok fölséges nevét! 4Mert az Úr kiválasztotta Jákobot, tulajdonába vette Izraelt. 5Tudom jól, hogy nagy az Úr, a mi Istenünk, nagyobb, mint mind az istenek. 6Amit az Úr akar, mindent végbevisz, a mennyben és a földön, a tengerben és a vizek mélyén. 7Ő hoz felhőket a föld határairól, ő küldi a villámot és az esőt, ő indítja el a szelet rejtekéből. 8Lesújtott az egyiptomiak elsőszülötteire, kezdve az embertől, le az állatokig. 9Csodákat és jeleket hozott rád, Egyiptom, a fáraóra és minden szolgájára. 10Megvert sok pogány nemzetet, hatalmas királyokat leterített: 11Szichont, az amoriták urát, és Ogot, Básán fejedelmét, Kánaán királyait mind. 12Országukat népének, Izraelnek tulajdonába adta. 13Uram, neved fennmarad örökké, emléked nemzedékről nemzedékre, Uram! 14Mert az Úr megőrzi népét, és megkönyörül szolgáin. 15A pogányok istenei arany és ezüst, emberi kéznek művei. 16Van szájuk, de nem beszélnek, van szemük, de nem látnak. 17Van fülük, de nem hallanak és szájukban nincs lehelet. 18Hasonlók azokhoz, akik csinálták őket, és mindazokhoz, akik bíznak bennük. 19Izrael háza, áldjátok az Urat, Áron háza, áldjátok az Urat, 20Lévi háza, áldjátok az Urat, ti istenfélők, áldjátok az Urat! 21Áldott legyen a Sionon az Úr, ő, aki Jeruzsálemben lakik!
A dicsőséges Szent Kereszt 3.
július 23, 2023
A dicsőséges Szent Kereszt ügyeskedő ékesszólással erejét veszíti!?
Pünkösd utáni 8. vasárnap
Apostoli szakasz: 1Kor 1,10-17
Testvéreim! Kérlek titeket, Urunk, Jézus Krisztus nevében, hogy mindnyájan legyetek egyetértők, és ne legyenek szakadások közöttetek, hanem egyazon gondolkodásmóddal és egyazon meggyőződéssel igazodjatok egymáshoz. Mert Khloé embereitől azt a hírt kaptam rólatok, testvéreim, hogy viszálykodás van közöttetek. Úgy értem, hogy mindegyikőtök így beszél: „Én Pál mellett vagyok”, „Én meg Apolló mellett”, „Én Kéfáshoz tartozom”, „Én meg Krisztushoz”. Hát Krisztust csak egy résznek juttatták? Talán Pált feszítették keresztre értetek, vagy Pál nevére keresztelkedtetek meg? Hálát adok [Istennek], hogy senkit sem kereszteltem meg közületek, csak Kriszpuszt és Gájuszt, nehogy azt mondhassa valaki, hogy az én nevemre lett megkeresztelve. Igaz, megkereszteltem Sztefanász háza népét is, de rajtuk kívül nem tudok arról, hogy mást is megkereszteltem volna. Mert nem azért küldött Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangéliumot hirdessem, de nem ügyeskedő ékesszólással, hogy Krisztus keresztje erejét ne veszítse.
Evamgéliumi szakasz: Mt 14,14-22
Abban az időben Jézus látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve, és meggyógyította betegeiket. Amikor beesteledett, odamentek hozzá tanítványai, és mondták: „Elhagyatott ez a hely, és későre jár. Bocsásd el a népet, hadd menjenek a falvakba, hogy élelmet vegyenek maguknak!” Jézus azonban így szólt: „Nem kell elmenniük, ti adjatok nekik enni!” Ők azt mondták neki: „Nincs itt egyebünk, csak öt kenyerünk és két halunk.” Ő így szólt: „Hozzátok ide nekem azokat!” Majd megparancsolta, hogy a tömeg telepedjék le a fűre. Azután fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre, és megáldotta azokat. Ezután megtörte a kenyereket, odaadta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a tömegnek. Mindnyájan ettek, és jól is laktak, a maradék darabokból pedig tizenkét kosarat szedtek tele. Mintegy ötezer férfi evett, az asszonyokat és a gyerekeket nem is számítva. Ezután nyomban kényszerítette Jézus a tanítványokat, hogy szálljanak bárkába, és menjenek át előtte a túlsó partra, amíg ő elbocsátja a tömeget.
Szent Ezekiel próféta
Ezekiel próféta papi családból származott, Krisztus előtt kb. 600 évvel élt. Nős emberként, maga is pap volt. Jeruzsálem elfoglalása után őt is Babilonba hurcolták a többi fogollyal együtt. A fogság 5. évében hívta meg Isten a Kobár folyó partján a prófétaságra. 14 éven át hirdette jövendöléseiben Isten akaratát. Hirdette a megtérést, a szabadulást, a régi hazában az új élet kezdetét, de Isten büntetését is. Egy prófétai könyv maradt utána, amelyben különös látomásait is leírta. Több biztosat életéről nem tudunk. Valószínűleg Babilonban halt meg. Ő a 4 „nagy” próféta közül a harmadik a Szentírásban.
Szent Illés próféta emléknapja
július 20, 2023
A Szent Liturgián
Tropár. 4. hang. Emberi testben angyal, * a próféták kitűnősége, * Krisztus eljövetelének második előhírnöke, * dicső Illés próféta, * ki Elizeusnak felülről kegyelmet küldöttél, * hogy betegeket gyógyítson, * bélpoklosokat megtisztítson, * mi reánk is, a te buzgó tisztelőidre * árassz, kérünk, lelki gyógyulást!
Konták. 2. hang. Isteni nagy dolgoknak második előhírnöke * és prófétája, ó, dicső Szent Illés! * Ki imádsággal bezártad és ismét megnyitád az esőt adó felhőket, * könyörögj érettünk a mi emberszerető Urunkhoz.
A dicsőséges Szent Kereszt 2.
július 20, 2023
A dicsőséges Szent Kereszt, mely hirdeti és helyreállítja Isten dicsőségét
A legnyugatibb keleti ikonkereszt
állításának és megáldásának
rövid története
írta: Ercsényi Lajos
a Szombathelyi Egyházmegye r.kat akolitusa
2023. július 11.-n áldotta meg Kocsis Fülök érsek atya, metropolita a Zalaegerszeg határában (Zalabesenyő városrész szélén) a 74. sz. főközlekedési út mentén magasodó útmenti keresztet (geokoordináták: 46.808578, 16.859783).
Hajlamosak vagyunk egy ilyen eseményt önmagában állónak és egyedinek tekinteni – miközben a megáldáshoz évek hosszú során sokak egymásra épülő munkájára volt szükség. Írom, hogy „szükség volt”, miközben azt gondolom, hogy ezek a „sokak” önként és örömmel végezték el azt az általuk felvállalt feladatot, aminek az eredményeként a július elejei ünnep létre jöhetett.
Elsősorban is – ahogy Érsek atya is megfogalmazta – kellett egy közösség, de főként kellett a vágy arra, hogy az ország ezen szegletében szórványban élő görögkatolikusok közösséggé alakuljanak. Istent dicsérni persze sok formában lehet, de azoknak, akik gyermekkorukban élték meg a dicsőítés görög liturgiáit, egy-egy ünnep kapcsán fájó hiányérzetük támadt Húsvét, vagy Karácsony, netán Vízkereszt napjaiban. A hitet ugyan megtartották, az ünnepeket megülték a latin szertartásokban is, de a vágy mégiscsak ott volt a szívükben. Erre a vágyra alapozott a Metropolita, amikor megalapította a Zalaegerszegi Szervőlelkészséget.
Aztán 2019 őszén, amikor már a zalabesenyői temetőben álló apró templomban is elkezdődtek a Szent Liturgiák, merült fel az igény egy közösségi térre. 2021-ben adódott egy telekvásárlási lehetőség – és ennek kapcsán született az ötlet, hogy kerüljön egy ikonkereszt a telek főút menti oldalához „…és innen kezdve már hipp-hopp, ment minden” – gondolhatnánk, pedig ez még mindig csak a kezdeti szándék volt.
A szándék és a megvalósulás közötti űrt a „világ” pénzzel tölt fel: „Vedd meg, fizesd meg! Ha nincs pénzed, hát – így jártál…” Keresztény ember számára azonban más erőforrások állnak rendelkezésre: az imádság, azaz erőtér Isten és a teremtménye között, valamint a közösség, azaz erőtér testvér és testvér között. Ezek működőképes eszközök és valóban: Isten segítsége nem maradt el! Elek Antal görögkatolikus szervezőlelkész atya szó szerint működtette a hivatását: szervezte állhatatosan a közösség erőforrásait és emelte a lelkeket Isten elé.
Elsőként alkalmassá kellett tenni a telken álló épületet szerszámok, székek, vödrök, építőanyagok és locsoló tömlők biztonságos tárolására. Ezzel párhuzamosan megmozdult a közeli- és távoli közösség! Volt, aki a kereszt faanyaga beszerzésének és az ácsmunkának a költségeit ajánlotta fel; volt, aki az ikon-korpuszt készítette; voltak, akik a logisztikában, a helyszín előkészítésében (zártszelvény- és fafelület festése, alapásás, cca. 1,7 m3-nyi betonozás), mások a terület alkalmassá tételében (cca. 2200 m2 fűkaszálás, 350 fm kerítés-építés) jeleskedett. (Volt, aki fiatalos erejét használta és volt – mint e sorok írója – aki ennek kapcsán döbbent rá, hogy eljárt felette az idő…)
A kereszt fizikai felállítása (július 5., 14 óra) külsősök bevonásával zajlott, s a darukezelő első felhorkanása az volt, hogy „hiszen itt húzódik egy nagyfeszültségű távvezeték!” Amikor az ember um. kézzel fogható közelségbe kerül a villamossággal, elmegy a kedve a humorizálástól. De addigra már erős kezek elhozták a keresztet a talpazathoz és megkezdődött a beemelés és az „emeld még kicsit!”, meg a „vissza, balra, jobbra” utasítások röpködtek a levegőben, mígnem becsússzant a kereszt szára a helyére. Eltelt egy kis idő, mire alkalmassá vált a kereszt a korpusz hordozására is. Tóni atyát nézve, amint a lemez-korpuszt – ha tetszik a „pléh-Krisztust” – a fára rögzítette, nem lehetett nem gondolni arra az élő, hús-vér Korpuszra, Aki szomorúságunk és reményünk is egyben!
Eközben pedig zsongott a főút forgalma; néhány kamion, személyautó kürtölt is egyet-egyet, mintegy jelezve, hogy „látjuk, fiúk!! Jól csináljátok!” és az építők is megpihentek végre, mert helyre került minden csavar, elsimult minden göröngy és immár készen várt a száraz fa, cifra festék, hogy megszentelve Krisztus ígéretét mutassa fel.
Amint közeledett a tervezett időpont, felgyorsultak és torlódtak az események; nem szokatlan dolog ez, így van ez minden valamirevaló „projekt” esetében. Mint ahogy az is szokás szerint zajlott, hogy a szentelés napja előtt az agapéra készülve még több volt a bizonytalanság, mint a biztos ígéret a „ki tud jönni?”, meg a „ki mit hoz?” kérdésben.
Előző nap egyik testvérünk lekaszálta a területet; délelőtt még takarítottunk, a WC és a kis ház soha-nem-látott tisztaságban várta az érkezőket és a meghirdetett gyülekezés előtt másfél órával néhányan már jelen is voltunk a telken. Pontosabban: megérkeztünk, de nem mi voltunk az elsők, mert Tóni atya addigra már félig elkészítette a vendégváró grill-falatokat és szeletelt és csomagolt és tüzet csiholt és (nem vallotta be, de látszott rajta) izgult, ki, mikorra érkezik. Nem siették el: alig tíz perccel a tervezett idő előtt gyűltünk össze körülbelül húszan.
Érsek atya pontos volt. Amikor begördült a motorral, valamikori MotorkerékPálos szívem elszorult, hiszen a kíséretében érkező Nádró János barátommal sokezer km közös motorozásra emlékezünk! Az atyák rövid megbeszélését követően vecsernyére mentünk fel az Alexandriai Szent Katalinnak szentelt templomba. Az imádság után vonultunk vissza a telek aljára a kereszthez, amelynek megáldása tetté azzá, amit addig csak imitált: Isten dicsőségének hirdetőjévé.
Ami eztán történt, az már csak az ünnep betetőzése volt. Előbb néhány „kötelező gyakorlat”: riport a helyi TV-nek, újságnak, Mária Rádiónak, s utána már csak a jókedvű beszélgetés, eszegetés, jövőbeli tervek (benne a másnapi utrenye időpontjának) egyeztetése. Szeretetteljes és gazdag idő volt!
Elbúcsúzáskor Tóni atya csendben odasúgta: „a következő feladat a kisház tetőjének megjavítása lesz!” Ilyen egy szervezőlelkész: nyughatatlan!
Dicsőség Jézus Krisztusnak!
Köszönjük a Zalai Hírlapnak és a Zalai Televíziónak is a híradást!
Elek Antal atya