Történelmi pillanat: Görögkatolikus többség Pannonhalmán- egy vasárnapra

Beszámoló a nyugat-dunántúli görögkatolikusok lelki és családi hétvégéjéről

(2021.09. 16-17.)

Viccesen szólva, kisebbfajta hatalomátvétel történt az elmúlt hétvégén Pannonhalmán. Az ősi pannonhalmi bencés kolostorban a vasárnapi liturgia két helyszínen is görögkatolikus rítus szerint zajlott, Isten még nagyobb dicsőségére!

Csak szép sorjában.

Elek Antal szervezőlelkész atya szervezésében és vezetésével két, élményekben gazdag közösségi napot tölthettünk Pannonhalmán és környékén kirándulva mi, szombathelyi, soproni és zalaegerszegi görögkatolikusok. A harmincfős csapat, mely a három szervezőlelkészség híveiből tevődött össze, a vasárnapi záró liturgiára inkább családdá formálódott, a közös imádság, szeretet és élmények hatására. A vecsernye, az utrenye, és a liturgia, Antal atya elmélkedései és prédikációi, vagy a közös éneklés lélekben gazdagítottak minket, míg a társasjátékok, esti tábortűz, szalonnasütés, a séta kézműves-vásárban pedig vidámságra hangolt bennünket. És mialatt lelkesen készültünk a vasárnapi liturgiára a bencés szerzetesek temetkezési helyén, az erdei Boldogasszony-kápolnában, kiderült, hogy éppen ugyanakkor az apátsági templomban is görögkatolikus liturgia lesz! A bencés diákok szentmiséjére ugyanis Szaplonczay Máté atyát mint volt pannonhalmi diákot hívták meg celebránsként.

Nehéz válogatni, szemezgetni a szép, gazdagító élmények közül: erdei séta a ravazdi Szent Villebald templom rekonstruált alapjaihoz és a Sólymos Szilveszter kilátóhoz, ahonnan csodálatos körpanoráma nyílik a környékre, a pannonhalmi volt téglagyári emlékhelyen Radnóti Miklósra emlékeztünk, verssel, énekkel. A Szelindek régi magyar zene együttest hallgattuk a Pannonhalma Portán. Agárfuttatást és bemutatót nézhettük meg a pannonhalmi hegyoldalban, pingpongoztunk és csocsóztunk a Szent Jakab ház udvarán- kicsik és nagyok közösen. De mindenekelőtt beszélgettünk, imádkoztunk, együtt örültünk a káprázatosan szép októberi színeknek, a pannon tájnak, Isten teremtett világának. Annak, hogy együtt lehetünk, hogy hálát adhatunk, és megtapasztalhattuk: Mely igen fölségesek a te műveid, Uram! / mindeneket bölcsességgel cselekedtél; mi a földet betölti, mind a te jószágod.”

Írta: Kocsis Márta

Fotó: Megyeri Zoltán

II.Pannonhalmi lelki-és családi napok programja (2021.10.16-17.)

2021.10.16. Szombat

Találkozó 9.45-kor Ravazdon az erdészháznál ill.erdei iskolánál (9091 Ravazd, Erdészeti 1) . A Villebald tanösvény bejárása a szent Villebald templomig és vissza. Ezt követően megállunk a Radnóti emlékhelyen, ahol versekkel és imádságban rövid megemlékezést tartunk.

  1. 30-kor ebéd a Szent Jakab házban Pannonhalmán
  2. 30 -16.30 között bekapcsolódunk a „Mesélő téglák történelmi bemutatók” programjába. (Pannonhalma Porta látogatóközpont)

16.30-tól vecsernye a Szent Jakab házban, I. elmélkedés

  1. 30 Vacsora,
  2. 00 Tábortűz, ismerkedés, közös éneklés, beszélgetés, sütögetés 21.00 Akathisztosz az Istenszülőhöz a Szent Jakab Házban

2021.10.17. vasárnap

7.00-kor Utrenye a Szent Jakab Házban

8.00-9.00 Reggeli

A délelőtt lombkorona tanösvény, séta a kolostor körül, az új kiállítások fakultatív megtekintése

11.30-kor Szent Liturgia az apátságban a II. elmélkedéssel

13.00 ebéd a Szent Jakab házban

Megalakult a Zalai Görögkatolikus Szervezőlelkészség -2021.07.01.

“A Hajdúdorogi Főegyházmegye Papi Szenátusának, az érintett lelkipásztoroknak és a területen lakó híveknek kérését meghallgatva Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya július 1-jei hatállyal új szervezőlelkészségeket alapított.

Létrejött a Soproni Görögkatolikus Szervezőlelkészség, melynek joghatósága: Ágfalva, Csáfordjánosfa, Csapod, Cser, Ebergőc, Egyházasfalu, Fertőboz, Fertőd, Fertőendréd, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Gyalóka, Harka, Hegykő, Hidegség, Iván, Kópháza, Lövő, Nagycenk, Nagylózs, Nemeskér, Pereszteg, Petőhaza, Pinnye, Pusztacsalád, Répcevis, Röjtökmuzsaj, Sarród, Sopron, Sopronhorpács, Sopronkövesd, Szakony, Újkér, Und, Völcsej, Zsira települések területe.

A terület első szervezőlelkésze Elek Antal atya lett.

Megalapult a Szentendrei Görögkatolikus Szervezőlelkészség, joghatósága: Kisoroszi, Leányfalu, Pilisszentlászló, Pócsmegyer, Szentendre, Szigetmonostor, Tahitótfalu települések területe. Első szervezőlelkészévé dr. Mosolygó Péter atyát nevezte ki Fülöp metropolita.

Zala megye területére kiterjedően létrejött a Zalaegerszegi Görögkatolikus Szervezőlelkészség, melynek szintén Elek Antal atya lett a szervezőlelkésze.

A Hajdúdorogi Főegyházmegye Papi Szenátusának és az érintett lelkipásztoroknak a javaslatára Pilisszentkereszt település az Esztergomi Görögkatolikus Parókiától a Pomázi Görögkatolikus Parókiához lett csatolva.

Az új szervezőlelkészségek kapcsán beálló változások a következők:

az        Esztergomi     Görögkatolikus          Parókia           területe           a          Szentendrei Görögkatolikus Szervezőlelkészséghez átcsatolt Leányfalu és Pilisszentlászló településekkel, a Győri Görögkatolikus Parókia területe a Soproni Görögkatolikus Szervezőlelkészséghez átcsatolt Soproni járás 38 településével,

a Pomázi Görögkatolikus Parókia területe a Szentendrei Görögkatolikus Szervezőlelkészséghez átcsatolt Kisoroszi, Pócsmegyer, Szentendre, Szigetmonostor, Tahitótfalu településekkel,

a Szombathelyi Görögkatolikus Szervezőlelkészség területe a Zalaegerszegi Görögkatolikus Szervezőlelkészséghez átcsatolt Zala megyével csökkent.”

Forrás: https://hd.gorogkatolikus.hu/Szervezolelkeszsegek-megalapitasa-es-egyeb-teruleti-valtozasok-a-Hajdudorogi-Foegyhazmegyeben-2021-julius-08

Ikonszentelés Zalában nagyböjt első hetében – 2021.02.17.

Nagyböjt első hetében, amikor a keleti egyház a képtisztelet visszaállításáról emlékezik meg, négy alapképet szenteltünk meg az előszenteltek liturgiája keretében. Az ikonokat Kótyuk István közösségünk tagja és ikonfestő festette.

„Az ortodox aszkézs célja nem a test, hanem a szenvedélyek elsorvasztása. Ily módon a test átalakul, és a benne lakozó Szent Lélek templomává válik (1 Kor 6,19;3 3,16,17). Ugyancsak Florenszkij mondja: „a keresztény ember a testével beszél”. A test ikonná alakulása az ontologikus vonások, az eljövendő élet vonásainak felszínre hozását jelenti. Az „érzéki test” magában hordozza az egykor feltámadó „lelki test” ikon-képét (Kol 1,22; 1 Kor 15,44). Másutt „földi testről” és „mennyei testről” beszél az apostol (1 Kor 15,40). Az emberi testről, mint ikonról szóló tanítás az ortodox aszketikában tovább fejlődött, és hatást gyakorolt az ikonfestészetre is. Az ikonfestészet lényege a szent életű ember, az „öröklétben” létező, tehát „lelki testben” lakozó szent ábrázolása. Az ikonfestőnek nem az „emberi”, hanem a „lelki” arcot és a „lelki” testet kell ábrázolnia. Ez a rendkívüli feladat bizonyult a legnehezebbnek és legbonyolultabbnak az ikonfestők számára mind a mai napig.”

Részlet Lepahin Valerij: Az óorosz kultúra ikonarcúsága, 68.o.